“Sok ember szeretne – természetesen – minél hamarabb, minél többet megtudni a kundalini megnyitásáról….

“Sok ember szeretne – természetesen – minél hamarabb, minél többet megtudni a kundalini megnyitásáról. A kundalinidat és a csakráidat csak egy olyan mester tudja megnyitni, akinek a saját kundalinija is nyitva van. Te annyit tudsz tenni, hogy előkészíted erre a terepet azzal, hogy megtisztítod magadat. A végtelen tudatosság, melynek a guru a közvetítője, benned is áramlik, de te nem vagy ráhangolva, és egyszerű üldögéléssel és a róla történő fantaziálással nem is tudsz ráhangolódni. 
A guruk, akik a kundalini ösvényének mesterei tudják, hogyan kell végtelen tudatosságukat és a mi korlátozott tudatosságunkkal összekapcsolni, és felemelni minket a végtelenhez. Lassan, fokozatosan, nehogy túlságosan nagy sokkot okozzanak bennünk, nehogy szétrobbantsák az idegrendszerünket olyasvalamivel, ami jóval meghaladja annak befogadóképességét. Érthető ez? Egyes tanítványok bizonyos alkalmakkor igen nagy dózist kaphatnak, míg másoknál csupán apró szikrákról van szó. Aztán néha meditáció közben egy, vagy két pillanatra olyan állapotba kerülsz, amikor hirtelen minden másról megfeledkezel. Időnként pedig csak ülsz és küszködsz: „Hát, ez a mai meditációm nem nem túl jó”. Aztán olykor valami egy szemvillanás alatt felemel téged és egy-két pillanatra ott vagy az abszolút szattva birodalmában, mintha megint egy csendes gyönyörűség, az üdvösség egy hulláma végigáramlott volna rajtad, és tisztára mosott volna téged. De az emléke veled marad, szeretnél elmerülni benne, szeretnéd újra átélni ezt az élményt. 
A következő alkalommal leülsz, és azt mondod magadnak: „Most visszamegyek ismét ugyanoda”, de nem tudod, hogyan. Nem jön az árhullám. Pedig tegnap ugyanebben az időben jött. Hogyhogy ma nem jön? Nos, mert nincs itt az ideje. Mert ezekben a parányi dózisokban, csöppnyi infúziókban a Guru kegyelme által részesülsz. Aztán egy idő múlva; egy idő múlva észreveszed, hogy megerősödtél, kitágultál, kiterjedtél. A kegyelem veled van. Légy tehát elővigyázatos, figyelmes, és türelmes a gyakorlásodban. Persze legyen hited is, és ne változtass állandóan. Folytasd ugyanazt a gyakorlatot rendszeresen, újra és újra. Tudom, hogy hallottad már ezeket, de megint el kellett mondanom.” (Szvámi Véda)

 Forrás:facebook: https://www.facebook.com/himalajaijoga/photos/a.248567755166500.58078.179274338762509/1519909098032353/?type=3&theater