A Himalájai Jóga Tradíció

A Himalájai Tradíció a spirituális tudás töretlen folyama, amely a himalájai barlangkolostorokban élő nagyszerű bölcsektől származik. A hagyomány kapcsolódik Maitréja Buddhához is, és ősi kapcsolata van a kereszténységgel, ami lehetővé teszi, hogy mind a nyugati és keleti kultúrákban továbböröklődjön a jóga e hagyományvonala.

A Tradíció az emberi elme képzésének különleges módszereit tanítja, melynek célja, hogy az egocentrikus személyiségünkkel és a külsődlegessel való azonosulásunk helyébe a mindörökké tiszta, mindörökké bölcs, és mindörökké szabad Önmagunkról szerzett tudás lépjen.

A hagyomány módszerei tudományosak, szisztematikusak és bizalmasak, melyek a beavatás misztériumában tetőződnek, valamint abban, hogy a tanítványt közvetlenül részesítik a Tudatosság energiájában, míg végül maga is mesterré nem válik.

A himalájai jóga, dhjána jóga rendszer, vagyis a „tudás” útja, amely a jóga minden ágát kidolgozza és gyakorolja. A rendszerben jelen vannak a testhelyzetek (ászanák), a légző-és energetikai gyakorlatok (pránajáma), a különféle relaxációs gyakorlatok, és a jógikus alvás (jóga nidra). Kiemelt fontosságú még az elme csendjének (silence) a gyakorlása. Minden gyakorlat által a végső célt, a meditációt, a szamádhit keresi. A rendszeres meditáció révén kialakul egy ellazult, nyugodt, békés alapérzés.

A Tradíció tanításai Pátándzsáli Jóga – szútráinak bölcsességét ötvözik a tantrák filozófiájával és gyakorlataival, valamint azokkal a különleges szóbeli instrukciókkal és beavatási tapasztalatokkal, melyek szentek és jógamesterek hosszú láncán keresztül adódtak tovább.

A Tradíció mégsem három össze nem függő elem valamely intellektuális kombinációja, hanem egy egységesített rendszer, melyben minden részegység szervesen kapcsolódik egymáshoz.

A Himalájai Tradíció magában foglalja minden ismert meditációs rendszer legfontosabb tanait és gyakorlatait, sőt ezek a rendszerek túlnyomó részben éppen a Himalájai Tradícióból fejlődtek ki. A vipasszana például a légzéstudatosságot hangsúlyozza, a Transzcendentális Meditáció a mantra ismétlésére koncentrál, míg a legtöbb hatha jóga gyakorló főleg a testhelyzetre irányítja a figyelmét. A Himalájai Tradíció tanításai szerint a meditáló azonban megtanul megfelelő testhelyzetben ülni, teljesen ellazulni, a légzést helyes módon gyakorolni, majd mindezek után a légzéstudatot a mantra használatával kombinálni.

(Szvámi Véda Bhárati : Bevezetés a Himalájai Jóga Tradícióba I. )

Hagyományaink főbb irányvonalai:

1. Filozófiánk az Egyetlen – kettőség nélküli – abszolúton alapul.
2. Az emberiség önzetlen szolgálata a szeretet egy formája, amit az embernek gondolataival, tetteivel és szavaival kell követnie.
3. Patandzsáli jóga – rendszerének megismerését alapvető lépésnek tekintjük hagyományaink magasabb szintű gyakorlatainak elsajátítása előtt, noha filozófiai szempontból az advaitát, a kettőség – nélküli egy rendszerét követjük.
4. A meditációt a test lecsendesítése, a nyugodt légzés és a tudat feletti uralom foglalja rendszerbe. A tudatos légzést, a vegetatív idegrendszer feletti uralmat, és az elsődleges késztetések irányításához szükséges önfegyelmet gyakoroljuk.
5. Tanítványainknak általában a középső utat tanítjuk, és azok, akik, már felkészültek a magasabb szintű tudás befogadására, lehetőséget kaptak, hogy elsajátítsák a haladó gyakorlatokat. E gyakorlatok általános segítséget nyújtanak az embernek, hogy mindennapi, világi életét élhesse, és mégis felette álljon annak. Módszerünket a nyugati tanítványok kedvéért a Legfelsőbb (Transzcendentális) Tudatosság Meditációjának nevezzük. Én csupán hírvivő vagyok, aki a himalájai bölcsek tudásának hagyományait adja át, és mindazt, ami természetesen következik. Sohasem készülök előre az előadásaimra és a beszédeimre, mert mesterem arra kért, hogy ne tegyem.

6. Nem hiszünk a hittérítésben, a kulturális szokások megváltoztatásában, főként pedig abban nem, hogy bármiféle adott Istenképet próbáljunk meg elfogadtatni az emberekkel. Egyformán tisztelünk minden vallást, mindegyiket elfogadjuk, egyiket sem rekesztjük ki. Nem ellenezzük továbbá a templomokat, imaházakat és mecseteket, de abban sem hiszünk, hogy épületeket kellene emelnünk Istennek, miközben figyelmen kívül hagyjuk embertársainkat. Szilárdan hisszük, hogy minden ember élő templom.

7. Szerzetesrendünk tagjai a világon mindenütt ott vannak és a kommunikációnak hála, mi is hiszünk az oktatásban. Egyetemi programunk a bölcsektől kapott tudást adja át, így elégítve ki az értelmiségiek belső igényét.
8. Vegetáriánusok vagyunk. Egészséges étrendet tanítunk, mely elősegíti, hogy hosszú ideig élhessünk, ugyanakkor azonban nem vagyunk merevek, és nem erőltetjük, hogy tanítványaink is vegetáriánusok legyenek.
9. Tiszteletben tartjuk a család intézményét, a gyermekek nevelésénél az ön-nevelési programot hangsúlyozzuk, ahelyett, hogy a saját hiedelmeinket, hitünket és életmódunkat erőltetnénk rájuk.
10. Képzett tanítóink kidolgozott formában tanítják a jóga minden meglátását a test, a lélegzés, a tudat és az egyéni lélek vonatkozásában. A kulcs a belső és külső tudatosság, a tudattágítás módszereit megfelelő körültekintéssel ismertetjük meg tanítványainkkal.
11. Az emberiség szolgálatát szem előtt tartva, fontosnak tartjuk a jógagyakorlatok ( köztük a relaxáció és a meditáció) kutatását, tudományos igazolását, és az ezekkel kapcsolatban adódó következtetések levonását.
12. Kísérleteinket dokumentáljuk és publikáljuk, hogy az emberiség hasznára lehessenek.
13. Hiszünk az egyetemes testvériségben, mindenkit elfogadunk, senkitől nem fordulunk el.
14. Szigorúan tartózkodunk a politikától, és attól, hogy szembeforduljunk bármely vallással.
15. Nagy fontosságot tulajdonítunk a tudatunkban, tetteinkben és szavainkban megnyilvánuló erőszakmentesség gyakorlásának.

( Szvámi Ráma: Élet a Himalája mestereivel)