A Debreceni Egyetem “Ötletpályázat jövőkutatási irányok kidolgozására az élettudományok területén -Stressz és stressz-válasz a mindennapokban” címmel ötletpályázatot hirdetett meg, melyre minden olyan 35. életévét be nem töltött kutató pályázhatott, aki a táplálkozásban, megelőzésben, életvitelben és/vagy gyógyításban. a civilizációs betegségek prevenciójában hasznosítható eredménnyel kecsegtető, a stressz-kutatás területéhez kapcsolódó kutatási ötlettel rendelkezett.

Ezen kezdeményezés az utóbbi években az egyetemi színtéren is előtérbe került stressz és az ezzel kapcsolatos betegségek kutatására irányuló törekvés egyike volt. Mivel évek óta lelkes jógagyakorló, a keleti tanok, az egészség-, és élettudományok lelkes kutatójának vallom magam, némi latolgatás után úgy határoztam: pályázni fogok, mégpedig a jóga közismerten széles spektrumú pozitív hatásmechanizmusait fogom a tudomány számára is elfogadható formába önteni – természetesen a stresszkutatás keretein belül.

A kutatómunka eredményei engem is megleptek (már csak azért is, mert láthattam, hogy ez a terület nem számít újdonságnak), és az összefüggések módfelett felkeltették azóta sem lankadó kíváncsiságomat a jóga és a tökéletes egészség közötti tudományosan is könnyűszerrel igazolható további kapcsolatok kutatását illetően. Külön meglepetésként ért, hogy számos pályamunka közül a meditációt és a jógát, az egészséges életmódot népszerűsítő munkámat második hellyel díjazta a szakmai bizottság.

Munkámban igyekeztem felhívni a figyelmet a korunkat jellemző civilizációs betegségek tudományos megközelítésének és kezelésének redukcionista szemléletére, mely szerint a stressz káros hatásait csupán a biológiai organizmus, a test, a sejtek és a DNS szintjén igyekeznek vizsgálni és gyógyítani, míg számos tudományos kutatás a pszichés harmonizáló módszerek (ezek közé tartozhat a jóga különböző elemeinek hatásmechanizmusa is) stresszcsökkentő hatását egyértelműen bizonyítják.

Amennyiben valaki megfelelően menedzseli az őt ért pszichés atrocitásokat, úgy a biológiai szinten nem megy végbe a testi vonatkozásban káros hatással bíró stresszválasz, ekképp lecsökkenthető, mi több, kiküszöbölhető minden ilyen betegség. Az ún. civilizációs betegségek körébe tartozik a cukorbetegség, rák, magas vérnyomás, egyéb szív- és érrendszeri megbetegedések, különböző neurodegeneratív betegségek (pl. Arzheimer-kór), stb.

• Manapság a stresszválaszt és a pszichés distressznek tulajdonított civilizációs betegségeket a tudomány többségében a biológiai organizmus mechanizmusainak feltárásában állapítja meg és pusztán ezen folyamatokba való beleavatkozással igyekszik enyhíteni. Hogy elfogadható érveket találjak, szükséges volt beleásnom magam a stresszkutatás tudományos berkeibe – így megismerkedtem a stresszfehérjékkel, a DNS-javító mechanizmusokkal, egyes hormonok konkrét működésével, illetve a genetika és az epigenetika alapjaival. E betegségek kutatásában tehát prominens szerepet tulajdonítanak az ún. stresszfehérjék működéseinek, melyek számos funkciói közül megemlíthetjük a sejten belüli védekezést és javító mechanizmusokat, illetve a stressz hatásainak enyhítését is. A több száz átböngészett tudományos cikk közül néhányat kiválasztva mutattam rá a jóga és a meditáció bizonyíték erejű kedvező biológiai hatásaira, úgy mint a
• hosszabb telomer (a DNS ezen része a felelős az öregedésért és az élethosszért),
• kisebb oxidatív stressz szint,
• magasabb stresszküszöb,
• csökkent gyulladást okozó génexpresszió, és mindezen felül nem elhanyagolandó a
• jobb mentális, emocionális és fizikai egészség sem.

Néhány konkrét betegségekre lebontva is vizsgáltam ezeket a folyamatokat.

A wilberi integrál szemlélet elvei szerint fontosnak tartottam a stresszválasz mechanizmusnak mint objektív, mind szubjektív elemeinek szemlélését.

Ötletpályázat révén részben egy olyan a komplex terápia lehetőségét vetettem fel, mely egyaránt tartalmaz

• meditációt,
• ászanákat,
• légzőgyakorlatokat,
• relaxációt,
• egyéb mentális gyakorlatokat,
• szociális és pszichológiai támogatást, illetve bizonyos irányelveket fektettem le az
• életmódra, táplálkozásra vonatkozóan.

Az egyes elemek hatékonyságát külön-külön (hivatkozott) kutatások igazolják, ám a mindezeket egyidejűleg alkalmazott terápia eredményeire mindezidáig nem találtam adekvát információkat.

Másfelől olyan újszerű, meglévő és lehetséges összefüggésekre igyekeztem rámutatni

• a telomeráz enzim,
• egyes stresszfehérje családok,
• a DNS-ben zajlódó folyamatok,
• némely hormonok és
• a meditációs praxis között,

amelyek további kutatások kiindulópontjaiként is szolgálhatnak, hiszen mára nem kérdéses a civilizációs betegségek és a jóga közötti szoros kapcsolat mind a prevenció, mind a kezelés tekintetében, s bár az eredmények adottak, az ezekben lévő közös elemek összekapcsolását és a különböző területek integrál szemléletét mindeddig kevéssé kitaposott talajnak mondhatjuk.

JAKAB ÁKOS
okl. programtervező informatikus
gyógytornász hallgató