Tisztító gyakorlatok a jógában ( nemcsak jógázóknak)
I. rész
2016 -10-08
A ősi jógik, számos hatásos technikát fejlesztettek ki a test és az elme tisztítására. Ezek a külső és belső eljárások, nem csak az egészséget szolgálják, hanem előkészítenek a magasabb szintű gyakorlatok elvégzésére is, mint például a meditáció. De hatásosan használhatja ezeket a technikákat az is, aki nem jógagyakorló, hiszen a ma civilizált embere többnyire egészségtelen nagyvárosi környezetben él, sok esetben ártalmas élelmiszereket fogyaszt, életmódja mozgásszegény és fokozott stresszhatásnak van kitéve. Mindennek az az eredménye, hogy méreg és salakanyagokkal telített a szervezete, eldugítva az energiapályákat és így kialakulnak a betegségek. Ha azonban rendszeresen méregtelenítünk, életminőségünk határozottan javulni fog.
“A halál a belekben lakozik” (Hippokratesz)
Ugye sokunk számára ismert a hippokrateszi mondás. De eléggé tudatosak vagyunk-e, hogy felfogjuk a jelentését? Teszünk-e azért, hogy beleinkben az egészség lakozzon? Vagy csak legyintünk egyet azzal elintézve a dolgot, hogy ó, jó az én emésztésem, a vasszeget is meg tudom enni.
Hazánkban minden második – harmadik embernek valamilyen emésztési problémája van. A legtöbben nem is sejtik, hogy a bélrendszer nemcsak az emésztés és a felszívódás helye, hanem fontos immunszerv is. Az ellenálló képesség fegyvertárának legalább 70%-át a bélnyálkahártyában található nyirokerek és nyirokcsomók alkotják. Ezért a bélrendszer állapota, működése és egészsége döntően meghatározza, hogy ki mennyire képes megküzdeni a betolakodó kórokozókkal, a fertőzésekkel. Belegondoltunk már, hogy a nem megfelelő táplálkozás, emésztés és ürítés zavara miatt, a vastagbélben a meg nem emésztett ételmaradék felgyülemlik, amely évtizedekig benne is maradhat?
A bélrendszer csökkent működése, renyhesége komoly panaszokat vonhat magával: fertőzések, gyulladások, allergiák, bőrproblémák, krónikus fájdalmak, kimerültség, levertség fejfájás, migrén, koncentrációs zavarok. Nem is gondoljuk, hogy a belekben lakozik a probléma. És ez csak az érem egyik oldala. A száj, a gyomor, a tüdő, a máj, a vesék is leterheltek, méreganyagokkal telítettek. A belső szervek méregtelenítésére és tisztítására azonban van lehetőség, erre kínál megoldást az évezredek tudásával rendelkező tapasztalati tudomány, a jóga.
A jógában a tisztító gyakorlatokat satkarmáknak hívják. Maga a szó jelentése „hat cselekedet”. A satkarma gyakorlatok, eredetileg a hatha jóga részét képezik, melyek a fizikai test belső tisztítását szolgálják.
A tradicionális hatha jóga egy teljes rendszer, amelynek a testgyakorlatok (“tisztító eljárások”, testtartások és légzőgyakorlatok) mellett része a mentális tréning, tehát a meditáció különböző foka is. Leírása a 15. századból ered, melyet Swami Svatmarama írt Hatha Yoga Pradipika (“A hatha jóga lámpása”) címmel. A „hatha-jóga lámpásá”-nak négy fejezete – melyeket a legenda szerint Górakhnáth, a híres indiai jógamester állított össze – sorra veszi a jóga elméletének és gyakorlatának lépcsőfokait.
A második tanítás írja le a légző- és tisztítógyakorlatokat, melyeknek fő célja a test teljes megtisztítása valamint a szamádhi-állapothoz, a „jóga-alváshoz” elengedhetetlen, a mélyalvásra jellemző légzésforma tudatosítása és begyakorlása.
Ahogy a Ha-Tha (Nap-Hold) szó az egyensúly megteremtésére utal, a tisztító gyakorlatoknál is a kiegyensúlyozás az elsődleges cél.
Az elme megtisztításához, először az egész testet kell alávetnünk egy átfogó tisztítási folyamatnak. A hatha jóga a test hatféle szennyeződését, hat különböző módon távolítja el. Ha sikeresen eltávolítjuk ezeket a testből, akkor a nádik (energiacsatornák) működésbe lépnek, az energiablokkok feloldódnak. Ezáltal az energia (prána) szabadon áramolhat a fizikai testen keresztül felfelé az agyba. Így zavart elménk „kitisztítása” is megtörténik.
A hat tisztító gyakorlat segítségével megtisztítható az orr, a gyomor és a teljes bélrendszer. Tisztul a keringési – a légző – az emésztő – és kiválasztó szervrendszer. Így javul az általános egészségi állapot és a közérzet. Lényeges aspektus azonban, hogy ezeknek a gyakorlatoknak nemcsak fizikai hatásuk van. Csakúgy, mint a többi jógagyakorlat, az emberi létezés valamennyi szintjére hatnak.
Az ayurvéda és a hatha jóga szerint a dósák ( vata, pitta, kapha) egyensúlyának hiánya vezet a betegségekhez. A satkarmákat az ayurvéda szerinti három dósa, avagy a testnedvek (kapha – nyálka, pitta – epe, vata – szél) egyensúlyának megteremtésére is használják.
Ha valaki például túlsúlyos, az a kapha dósa túlsúlyára utaló tünet. Ebben az esetben a lerakódott nyálkában és zsírszövetben van jelen nagy mennyiségű méreganyag. Ezek jelenlétében az áldásos pranayamának az energiacsatornákra gyakorolt tisztító hatása nem tud teljesen kibontakozni, illetve zavart is okozhat, ami betegségekhez vagy az idegrendszer problémáihoz is vezethet. Ezért mielőtt intenzív pranayama-gyakorlatokba kezdenénk, mindenképpen végezzünk satkarmákat.
A hat tisztító gyakorlat
Dzsala Néti: orrjárat-tisztítás, orrmosás
Dhauti: belső tisztítás, az emésztőrendszer tisztítása
Ezek többek között a Dzsala Dhauti vagy más néven kundzsal krija: a gyomor tisztítása, és a sankapraksalana: a gyomor és a belek tisztítása vízzel
Nauli: hasi szervek masszírozásának és erősítésének módszere
Baszti: beöntés, vastagbél átmosása, tonizálása
Kapalabhati: ( pranayama), a frontális lebenyek tisztítása és vitalizálása
Tratak: a koncentráció erejének fejlesztése, egy adott pontra vagy tárgyra történő intenzív összpontosítással ( pl. gyertyaláng)
Vass Marian
okleveles minősített jógaoktató, jógaterapeuta
Folytatás…
Következő írásomban, részletesen ismertetem a gyakorlatok élettani hatásait.
Comments are closed.