Szvámi Ráma: ÓM az örök tanú című könyve alapján
A Mándukja-upanisád 10. mantra
Svapnasthānas taijasa ukāro dvitīyā mātrotkarṣād ubhayatvād votkarṣati ha vai jñānasaṃtatiṃ samānaś ca bhavati nāsyābrahmavit kule bhavati ya evaṃ veda.
Svapnasthānas taijasa ukāro dvitīyā mātro…
Az álomállapot, a taidzsasza alatt tapasztalható tudatosság az U, az Óm második betűje…
…mātrotkarṣād ubhayatvād votkarṣati…
az álomállapot emelkedett állapot az ébrenlét és az alvás állapotai között, éppúgy, ahogy az U is egy emelkedett, köztes hang az A és az M között …
ha vai jñānasaṃtatiṃ samānaś ca bhavati nāsyābrahmavit kule bhavati ya evaṃ veda.
az, aki ismeri ezt a szubtilisebb állapotot, kiválóbb másoknál, és a családjában nem születik senki, aki nem ismerné a Brahmant.
A második betű, az U ugyanolyan természetű, mint az álomvalóság (taidzsasza). Amikor a szádhaka a mély kontempláció és meditáció révén képessé válik az U, az álomvalóság természetének elemzésére és felismerésére, akkor eléri tudattalan elméje ismeretét és uralmát. Az álmodás állapota inkább a szimbólumok és ideák, mintsem a tárgyak alapján foglalkozik a világgal, ezért szubtilisebb állapot, és közelebb van az Igazsághoz. A mi világunk egy képzet, egy idea. Ez az idea az alapja a világ építményének. Ezért az építész ideája előbbre való, mint maga a konstrukció. Ha egy szádhaka felismerte az U állapotát, képes másokat inspirálni, mert feltárja az ideák és a kreativitás misztériumát.
Mivel az U a középső betű, a köztes állapot szubtilisebb és magasabb rendű, mint az előző, az A, ahogyan az álom állapota is köztes állapot, és szubtilisebb, mint az ébrenlét.
A tapasztaló az ébrenlét, az álom és az alvás valóságait tapasztalja, és e tapasztalások közben elmerül egy adott állapotban, és nincs tudatában a többinek. Ha megvizsgálja a különböző állapotokban betöltött szerepét, mint alvó, álmodó és a külvilág tapasztalója, elcsodálkozik rajta, és meg akarja érteni a tudatosság teljes területét. Úgy tudja együttesen szemügyre venni őket, ha elér egy olyan állapotot, amely túl van rajtuk. Álmodás közben nincs tudatában a külvilágnak. Ebben az állapotban csak a tudattalan múltbéli lenyomatait idézi fel. Képes-e valaki saját kívánsága szerint álmodni? Az álomállapot túl van az átlagember tudatos elméjének irányításán. Ha a tapasztaló az érzékeken keresztül nincs kapcsolatban a világ tárgyaival, akkor az elfojtott és elnyomott dolgok előtörnek a tudattalanból. Habár ez megakasztja az elmét az alvás állapota felé haladásában, mégis lehetőséget kínál a szádhaka számára vágyai, motivációi, érzései és gondolatai elemzésére. Miután alaposan megvizsgálja az elme természetét és az elme módosulatait, tudatára ébred a szubtilis lenyomatoknak vagy szanszkáráknak, amelyek létrehozzák az álombeli tárgyakat. Ekkor leküzdi negatív mentális hajlamait, például a rosszindulatot, a féltékenységet és a gyűlöletet. Az álom a beteljesületlen vágyak terméke.
Az elme saját ki nem elégített vágyai kerékvágásában halad, és létrehoz egy uralkodó szokásmintát. Ezért érdemes elemezni az álmokat, mert segítenek elménk uralkodó szokásainak megértésében. A törekvő az álmokban felfedezi a tudattalan elme sötét zugait, ahol a rejtett vágyak lesben állnak. Olyan ez, mint amikor felemeljük a szőnyeget a szobában, és megtaláljuk a szenny és piszok rejtett rétegeit. De a „legfőbb jó” elérésének heves vágya képes megsemmisíteni az összes többi vágyat, érzést és gondolatot. Ekkor a szádhaka túljut a zűrzavaron, és megtapasztalja azt a magasabb dimenziót, amelyre vágyott.
Amivel az elme nem tud mit kezdeni az ébrenléti állapotban, azzal megbirkózik az álom állapotában. Ezért mondják, hogy az álom szubtilisebb, mint az ébrenléti állapot.
Azért terápiás hatású, mert itt lehetőségünk van úgy kifejezni magunkat, ahogy akarjuk. Az összes vágy, gondolat és érzés, mely valamilyen okból nem teljesült az ébrenléti állapotban, megjelenik, hogy álomvilágot hozzon létre. Nem tudunk olyanról álmodni, amit sohasem láttunk, sohasem képzeltünk el, amiről nem hallottunk vagy olvastunk. Az álmodás állapotában egy szubtilisebb mentális szinten kapjuk meg a jutalmunkat vagy a büntetésünket. Eltúlozhatjuk vágyainkat és félelmeinket, mert az álmodás egy magunk teremtette állapot.
Óriási a különbség az álomállapot, illetve a meditáció és a kontempláció állapota között. Álmodás közben nem vagyunk tudatosak, és nem vagyunk urai a helyzetnek olyan módon, mint az ébrenléti állapotban. A meditáció és a kontempláció alatt tudatosan lépünk be egy koncentrált és zavartalan állapotba. Meditáció közben teljesen éberek és tudatosak vagyunk, és teljesen urai vagyunk a helyzetnek. Álom közben nem vagyunk tudatosak, és a tudattalan lenyomatai jelennek meg, ha akarjuk, ha nem.
A meditációban az elmét arra képezzük, hogy akaratlagosan fenntartsa az egyhegyű összpontosítást. Ez lehetőséget teremt a meditáló számára, hogy megítélje, elemezze és eldöntse azon lenyomatok hasznosságát, melyek a tudattalanból merülnek fel, hogy létrehozzák az álomvilágot.
Meditáció közben a meditáló megtapasztalhatja mindazt, amit az álomállapotban tapasztalt.
Teljesen tudatos, bár nem használja érzékeit, és nem kapcsolódik a külső tárgyakhoz. Ha kiterjeszti a tudatos állapotot, az álomelemzés világosabbá válik, és az álomban tapasztalt ideák és szimbólumok könnyen érthetővé válnak. Ha az önvizsgálatunk tiszta, a káros és veszélyes álmok – melyek feszültséget okoznak az elmében, elterelik a figyelmét, és megcsapolják az energiáját – elemezhetővé és feloldhatóvá válnak. Az összes olyan konfliktus szintén feloldható, amelyekből az álmok fakadnak. Eljön az idő, amikor a meditáció felkavarja az elmét, és rejtett zugaiból előhozza a lenyomatokat.
Az elmének azt az aspektusát, amelyik álmodik, illetve az álmodás során felhasznált energiát kreatív módon hasznosíthatjuk és magasabb célok elérésére fordíthatjuk. Ez meggyorsítja az egész álomállapot elemzését, megértését és áttekintését. Ez az upanisad tudatára ébreszti a keresőt, hogy nem csupán az álmokat kell az elemzés tárgyává tennie, hanem a teljes álomvalóságot alaposan meg kell értenie. Az álom állapotát az U betű képviseli, mely az A és az M között található.
Comments are closed.